Jézus Születése

Jézus születését  karácsonykor ünnepli a világ. Jeruzsálem mellett, Betlehemben született, mint ezt mindenki nagyon jól tudja! Ez egy beteljesedése a Mikeás könyve 5-ik fejezet 2-ik versének.

Mik. 5,2

De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.

Mát. 2,6

És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt.

Nézzük, hogy mit mondanak a történészek.

- Jézus Nagy Heródes halála előtt született, aki a római időszámítás szerint Róma alapítása után 750 tavaszán halt meg (= a mi időszámításunk szerint Kr. e. 4.; Máté 2,1; Lukács 1,5). Azt, hogy Jézus születése és Heródes halála közt pontosan mennyi idő telt el, nem lehet megállapítani. Nyilvános működése megkezdésekor Jézus kb. 30 éves volt.

- Azt, hogy Jézus mikor kezdte meg nyilvános működését, hozzávetőleg meg lehet állapítani, mégpedig azoknak az adatoknak a segítségével, amelyekkel Lukács Keresztelő János első fellépésének idejét meghatározza: Tiberius császár uralkodása 15. évében – ez Kr. u. 28/29-nek (= 781/782 Róma alapítása után) felel meg

- Jézus halálának éve Pilátus helytartósága idejére esett. Pilátus Kr. u. 26 és 36 között volt Júdea helytartója.

-Jézust pénteki napon feszítették keresztre, mégpedig János szerint Niszán hónap 14-én .

- Niszán 14. a Jézus halála éveként számba jövő években (30 és 33) péntekre esett; ha minden szempontot figyelembe veszünk, leginkább az tehető fel, hogy 30 (ápr. 7.) volt Jézus kereszthalálának éve.

-Márk 15,25: Jézust a 3. órában feszítették keresztre. János 19,14: Pilátus a 6. órában mondta ki az ítéletet. János zsidó szokás szerint napfelkeltétől számította az időt a 6. óra tehát dél. Márk a népies szóhasználatot követte, amely csak a legfontosabb órákat vette figyelembe: a 3., a 6. és a 9. órát, vagyis a negyednapokat a 3. óra tehát a 3. és a 6. óra közé eső időtartamot (9 órától 12 óráig) jelenti. Ha Jézust délben ítélték halálra a 3. óra végéig keresztre is feszíthették.

Mit mond a Biblia?

Ezek a történelmi tények, és most vegyük a Bibliát! Ez egy prófécia a Messiás, azaz a Krisztus szolgálatáról, eljövetelének idejéről, és a kivégzés idejéről.

Dániel. 9,25

Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.

Dániel. 9,26

A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztitja a következő fejedelem népe, és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.

Dániel. 9,27

És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztitóra szakad.

Alapszabály, hogy a Biblia értelmezéséhez a Bibliát kell segítségül hívni, hiszen megmagyarázza önmagát! A próféta egy látomást lát , ami jelképes időt használ, ezért hívjuk segítségül a másik prófétát, hogy megértsük a jelképet.

Ezékiel. 4,6

És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Juda házának vétkét negyven napig, egy-egy napot egy-egy esztendöül számitottam néked.

4 Móz. 14,34

A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.

Tehát egy jelképes nap egy évet jelent! Dániel 9, 25 kijelenti, hogy a A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van ...vagyis 69 hét, iletve 483 nap.

A Jeruzsálem ujjáépítéséröl szóló rendeletet Kr.e 457-ben adták ki. Ha Kr.e 457-et vesszük kiindulási pontként, a számok pontosan Krisztus idejéig vezetnek el bennünket. Ezt a rendeletet I. Artaxerxes adta ki, és ez visszaadta a zsidóknak anyaföldjükön a teljes polgári, igazságszolgáltatási és vallási autonómiát.

A Kr.e 457-et véve kiindulásként, adj hozzá 483-at, Kr. u. 28- hoz érkezünk! Ha a nullát nem számoljuk, akkor 27-hez. Ez a messiás-fejedelem, azaz Jézus Krisztus szolgálatának a kezdete! Ez egyezik az okosok feltevésével, miszerint:

„ Azt, hogy Jézus mikor kezdte meg nyilvános működését, hozzávetőleg meg lehet állapítani, mégpedig azoknak az adatoknak a segítségével, amelyekkel Lukács Keresztelő János első fellépésének idejét meghatározza: Tiberius császár uralkodása 15. évében – ez Kr. u. 28/29-nek (= 781/782 Róma alapítása után) felel meg .”

Ebböl levonunk 30 évet, mivel Jézus 30 évesen kezdte meg tanítását a népnek. Így eljutunk Kr.e 3-ig, vagy 4-ig, attol függően, melyik számitást vesszük alapul.

De melyik hónapba született Jézus?

Ismét a Biblia a hiteles forrás, nézzük meg, hogy mit találunk.

Luk. 1,5

Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

Luk. 1,9

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

Luk. 1,10

És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

Luk. 1,13

Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

Zakariás nem volt főpap, ezt tudjuk, viszont egy olyan ünnepről van szó, amin a nép tömegesen részt vett! Három ilyen ünnepet említ a Biblia.

5 Móz. 16,16

Minden esztendőben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr előtt!

A kovásztalan kenyerek ünnepe, azaz a húsvét Niszán hónap 13. és 14. napja . Ez hasonló időszakban volt, mint az Európai húsvét.

A hetek ünnepe, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az ötvenedik nap ünnepe lett (az első kéve felajánlása után). Ez megfelel a keresztény pünkösdnek.

A sátoros ünnep az újév ünnepe volt. A mezőgazdasági évet lezáró nagy őszi örvendező és hálaadó ünnep Jeruzsálemhez köti, de változatlanul hangsúlyozza, hogy a szérűről és borsajtóról való betakarítás után történik. Az ünnep hét napja alatt gallyakból rögtönzött hajlékokban kellett lakni . Ez szeptemberben volt, a betakarítások után.

A sátoros ünnephez kapcsolódott az éves engesztelési áldozat, amikor a Főpap szolgált. Mivel Zakariás nem volt Főpap, ez az ünnep kiesik a számításainkból. Marad a húsvét, illetve a pünkösd. Mindkettő márciusi illetve április végi, május eleji időpont.

Luk. 1,24

E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:

Luk. 1,26

A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,

Luk. 1,27

Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű [Mát. 1,18.] férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.

Luk. 1,36

És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:

Ha márciushoz adunk hat hónapot, eljutunk Mária fogantatásáig, azaz szeptemberig, illetve ugyanezt számolva pünkösdtől, eljutunk novemberig. Bármelyiket is veszed alapul, csak adj hozzá kilenc hónapot, és megkapod a születés hónapját! Június, illetve augusztus lesz az eredmény! Ez megegyezik a Biblia tanításával, hiszen a pásztorok legeltettek a hegyekben, ami csak nyáron lehetséges.

Havazás Jeruzsálemben

Hála az időjárásnak, folytatjuk idei "Hó a Közel-Keleten" sorozatunkat. Szerdára virradóra a helyiek nagy meglepetésére Jeruzsálem öltözött fehérbe. Tanítási szünetet rendeltek el, a gyerekek az iskola helyett hóembert építettek.

A napok ót tartó viharos időjárást kedd éjszaka Jeruzsálemben hózáporok tetőzték be. Nemcsak Jeruzsálemben, hanem Izrael középső és északi részén is havazott az éjjel, reggelre 2-4 cm-es, a magasabban fekvő területeken 20-25 cm-es hótakaró alakult ki.

A kedd esti órákban gyenge hószállingózás kezdődött a hegyvidéki területeken. A havazás késő éjszaka egyre intenzívebbé vált, átterjedt a síkvidékekre is, és a viharos, 90-110 kilométer/órás szél mellett hózáporok alakultak ki.

Az éjjeli időjárás mind a légi, mind a vízi közlekedésben komoly késéseket okozott. Egy Ciprusról Izraelbe tartó járatot vissza kellett fordítani, mert a viharban nem tudott biztonságosan landolni. Galileában és a Jordán folyó völgyében a vihar áramkimaradásokat okozott.

A közlekedés nehezen indult be szerda reggel a váratlan havazás miatt, az utakat 100 hókotróval és sószóró autókkal teszik járhatóvá.

Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21

A téli időszakban kemény hidegek vannak, és gyakran Jeruzsálemben is leesik a hó! Jézus, mikor beszél Jeruzsálem pusztulásáról, azt mondja hogy:

Mát. 24,20

Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:

A népszámlálást sem írták ki téli időszakra, tekintettel a hidegre, a zord körülményekre, és az esetleges megfagyásokra.

Miért Karácsony Jézus születésnapja?

Mert a gyakorlatnak megfelelően alkalmazkodott a katolikus egyház, hogy megnyerje a tömeget. Hiszen a Babiloni kultúra hatása alatt élő Európa csak így volt megközelíthető! A Napistent imádták, az Ég királynője, aki az Isten Anyja és közbenjáró volt a legnagyobb tisztelt lény, a Napisten születésnapját december 25-ét ünnepelték. És cédrus fákat, fenyőfákat díszítettek a Napisten születésnapján. És a napisten napját ünnepelték. Sunday, Sontag, magyarul Vasárnap. És egyszerűen ezeket az elemeket átvette, átnevezte a katolikus egyház, így alakult ki a mai arculat fokozatosan. Az üldözött kereszténységből hirtelen KÖTELEZŐ Államvallás lett. A keresztények társadalmi előnyöket, adókedvezményt élveztek, és a pogányokat próbálták kompromisszumok árán is bevonni a kereszténységbe. Egyszerűbb volt átnevezni a megszokott pogány Babilóniai ünnepeket, mint megtéríteni tiszta szívvel Jézushoz az embereket.

És egy idézet, ez katolikus egyháztanítótól származik.

Krizosztómusz, Jézus bátor bizonyságtevője és mártírja írja 380-ban.

Még tíz éve sincs, hogy megismertük ezt a napot ( karácsonyt).

 És egy kis érdekesség Mária fogantatásával kapcsolatban.

Egy katolikus oldalon találtam, ahol a katolikus hit c. kvíz kapcsán felmerülő tévedésekre kapunk okos válaszokat. Az eredeti oldara klikkelj ide

Mit jelent a „szeplőtelen fogantatás” kifejezés?

A vallásilag félművelt ember e kérdésre kapásból és magabiztosan így válaszol: azt jelenti, hogy Jézus férfi közreműködése nélkül fogant Mária méhében. Tévedés. A szeplőtelen fogantatás kifejezés nem Jézusnak, hanem Máriának a fogantatására vonatkozik. Eszerint Isten, aki a világ teremtése előtt kiválasztotta a názáreti Máriát, hogy a megtestesült Fiú anyjává legyen, elővételezte számára a majdan tőle születő Jézus mindannyiunkat megtisztító áldozatának kegyelmét, vagyis a megváltást: létének első pillanatától, a fogantatásától kezdve megőrizte őt az (egyébként minden emberre kiterjedő) áteredő bűntől. Tehát e dogmatikai szakkifejezés azt állítja, hogy Mária fogantatásától kezdve bűntelen volt.

Eddig a "remekmű", ezek szerint tévedett a Biblia írója, az apostol is csak vallásilag félművelt ember volt?

Mt. 1,18
Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. [Lk 1,27. 35]
Mt. 1,19
Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.
Mt. 1,20
Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.
Mt. 1,21
Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.” [Lk 1,31. 77;  2,21;  ApCsel 4,12]
Mt. 1,22
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által:
Mt. 1,23
„Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten. [Ézs 7,14]
Mt. 1,24
József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét,
Mt. 1,25
de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el. [ Lk 2,7. 21]